Nyitólap
 Történeti áttekintés
 Templomaink
 Papok, segítők
 Miserend
 Információk
 Evangélium
 
 2014 Eseményei
 2013 Eseményei
 2012 Eseményei
 2011 Eseményei
 2010 Eseményei
 2009 Eseményei
 2008 Eseményei
 Énekkarok
 Karitász
 Közösségek
 Imacsoportok
 Cserkészet
 Harangszó 2007-9
 Harangszó 2010-13
 
 Játékok, humor
 
 Ajánlott honlapok
 Vendégkönyv

2013 Eseményei

Egyházközségi események 2013.

2013. január 20: ÖKOMENIKUS IMAHÉT

Január 20-án, vasárnap kezdődött az ökumenikus imanyolcad, a Krisztus-hívők egységéért.
1. január 21-én, hétfőn a sajókazinci református testvéreknél, Vitális Gábor atya prédikált;
2. január 22-én, kedden a felsőbarcikai református testvéreknél, Janka Gábor prédikált;
3. január 23-án, szerdán a görög katolikus testvéreknél, Szabó András hirdette az igét;
4. január 24-én, csütörtökön a Szent Család templomban, Kolumbán Gábor hirdette az igét;
5. január 25-én, pénteken a baptista testvéreknél Tóthné Magyar Ágota hirdette az igét.
A közös együttlétünk mindenütt 17 órakor kezdődött, és a résztvevők megvendégelésével feleződött be.

2013. január 26: SZENTMISE A BAZILIKÁBAN

A szaléziak magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából a Don Bosco Szalézi Társasága ünnepi szentmisét tartott a budapesti Szent István Bazilikában. A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium 550 diákja és a Don Bosco Iskola 320 diákja, valamint a cserkészcsapat képviselete indult a Szalézi Expresszel (különvonattal) Budapestre, amely január 26-án, szombaton reggel 6.15-kor indult a kazincbarcikai vasútállomásról, hogy ott részt vegyen az ünnepségen.

Szaléziak Budapesten ...Cserkészek Budapesten

2013. február 2: KATOLIKUS BÁL

Az idei farsangon ismét megrendeztük a hagyományos jótékonysági bált, immár 17. alkalommal. Az idei évben azt est háziasszonya Hollósiné Vadász Csilla volt, aki Andrásfalvy János atyával, az új Karitász vezetővel köszöntötték a mintegy 250 vendéget. Ezután felkérték Vitális Gábor atyát, az est fővédnökét a bál megnyitására. Gábor atya egy tanulságos történetet hozott, majd a pezsgős koccintás után kezdődött a kultúrműsor.

Első műsorszám a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti iskola diákjainak nyitótánca, Erkel: Hunyadi László operájának palotása volt.
Ezután a templomi Ifjúsági Ének és Zenekar műsora következett. Bon Jovi: It's My Life, és Presser Gábor, Dusán Sztevanovity: Kóló című számát adták elő. Csodálatosan énekeltek nagy-nagy tapsot kaptak. A mellékelt videón láthatóak.
Már korábban is szerepeltek báljainkon Hollósi Brigitta, és Cservenyák Gábor Áron tánctanárok, akik most egy angolkeringőt mutattak be. Nagyon szép, kifinomult mozdulatokkal adták elő.
Már szinte hagyomány Tompa István kántor úr, világi elnökünk éneklése, most is készült egy számmal, amit a bált szervező Karitász csoportnak ajánlott. Koltay Gergely: Ki szívét osztja szét... címmel. Köszönjük neki.
Ezután ismét a Kodály Zoltán iskola táncosai szerepeltek: mezőségi táncot mutattak be fergeteges sikerrel.
A műsor zárásaként az In aeternum Gospel énekkar szerepelt, a mellékelt videón ők is láthatóak. Ők is nagy tapsot kaptak.

Ezután következett a vacsora, amit most is a HBH Bajor Étterem szállított és szolgált fel a Surányi Endre szakiskola pincértanulóinak segítségével. A bevezetőben jeleztem hogy ez a bál már hagyományos, mert évek óta Molek Csongor muzsikál, mindig van "Báli Totó", a Lovas Travel K.F.T. szállítja haza a vendégeket, és van rengeteg tombola. Amit köszönhetünk Krokaveczné Marikának, aki idén is 220 tombola felajánlást gyűjtött és csomagolt. Köszönet a tárgyakat felajánlóknak, a Jó Isten fizesse meg a jóságukat. Éjfélkor került sor a tombola sorsolásra, előtte azonban Haszon Gyula úr trombita játékában gyönyörködhettünk, a Holdfény keringőt játszotta.

A tombolasorsolás után a két tánctanár, Brigitta és Áron rögtönzött táncórát adott a vállakozó kedvű mintegy 30-40 önként jelentkezőnek. Nagyon élvezte mindenki, kicsi és nagy egyaránt.

Remek hangulatú bál volt, a visszajelzések is ezt igazolják, nagyon örülünk neki, feledve a fáradságot, a szervezéssel járó nehézségeket. Különösen azért, mert a bál bevételét a szegény rászoruló emberek megsegítésére fordítjuk. Nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki valamilyen formában hozzájárult a bál sikeres lebonyolításához, valamint a támogatóknak, és a kedves vendégeknek. (Jancsurák Lajosné)

Bál 1.. Bál 2

Fotó: Kovács Györgyi

Kovács Györgyi további képei

Egy kis ízelítő a báli műsorból:


2013. február 26: MÁRTIKA ELBÚCSÚZOTT

2013. február 26-án az Avilai Szent Teréz templom sekrestyése, Komár Márta, mindenki szeretett Mártikája leköszönt sekrestyési munkaköréről. Az este 6 órai szentmisén papjaink megköszönték eddigi tevékenységét, és további jó egészséget kívánva elköszöntek tőle. Feladatát ezentúl Babik Katalin fogja elvégezni. Mártika részvételére a közösségi életében továbbra is mindnyájan számítunk!

2013. március 2: KIRÁNDULÁS SZENT ERZSÉBET ÚTJÁN

Szent Erzsébet útján.. Szent Erzsébet útján2

További képek

2013. március 2-án Szent Erzsébet útra mentünk kirándulni, 14 és 75 éves szélső korhatárokkal. Szeles, de napos idő volt, rengeteg sár, de csodálatos tájak és jó hangulat.

A Szent Erzsébet házban érdekes tájékoztatót kaptunk, majd a bazilikáról is, ahol kértük Erzsébet asszony közbenjárását. Elmondtuk az Úr angyalát a Bodrogolaszi román kori templománál. Kiss István tanár úr gps-szel irányított minket a rózsák útján. A két 75 éves nénink, Mártika és Magdika fürgén jöttek végig velünk, pedig sokszor kellett bokáig érő sárba lépni, máshol csúszkálni az olvadó havon, ropogni az avaron.

Sokáig emlékszünk majd még az izomlázra, de a sok nevetésre és a gyönyörű tájra is. A képek Bata Imre Barcika hírű fotóművésztől származnak. (Andrásfalvy János atya)

2013. március 8-10: NAGYBÖJTI LELKINAPOK PÉLIFÖLDSZENTKERESZTEN

Idén 2013. 03. 08-án, délelőtt indultunk Péliföldszentkeresztre a kazincbarcikai vasútállomásról. A vonaton együtt imádkoztunk és elmélkedtünk rózsafüzért mondva Isten áldásáért a hétvégére.

Ezen a napon kezdődött a szaléziak nagyböjti lelkigyakorlata, amit Kukuczka Róbert atya vezetett, vele és Velkey Pityuval indultunk el itthonról. Kovács Sanyival Budapesten találkoztunk. Kimentünk Óbudára a szalézi tartományfőnökségre, és onnan a mentünk tovább külön busszal. Megérkezéskor elfoglaltuk a szobáinkat, bemutatkoztunk egymásnak, megkerestük a régi ritkán látott barátainkat. Este ismerkedős játékokat tartottak az animátorok. A „Jó éjszakát”-ot Róbert atya tartotta. Megtanították nekünk a lelkigyakorlat himnuszát. „Hinni kell, küzdeni, teljes szívvel szeretni!” mottót, és egész hétvégén mindenki ezt dúdolta, énekelte.

Másnap kora reggel ébresztő, amit a „Jó reggelt!” követett Sabu Joseph atya vezetésével, és Nádudvari Géza testvér tolmácsolt nekünk. Délelőtt előadásokat hallgattunk, hat fős csoportokra osztottak, majd szentmise volt, amit Hartai Gábor atya celebrált. Délután folytatódtak a prezentációk, Gábor atya vezetésével. Sötétedés után végigjártuk a keresztutat, amit szentségimádás követett Biet Pali diakónus vezetésével. Ez alatt jobban tudtunk készülni a szentgyónásra. Vacsora után rózsafüzért mondva mentünk a lourdes-i barlanghoz. Mi hatan, szemerkélő esőben, az utolsó 2 tizededre ott maradtunk letérdelve a barlangnál. A többiek visszaindultak a „Jó éjszakát!”-ra Lytton vezetésével. Mi csak később csatlakoztunk. Ezen az estén volt lehetőség a lelki beszélgetésekre Lyttonnál, Palinál, Géza testvérnél és Ági nővérnél. Szentgyónásra bárki atyát, akit szerettünk volna, megkérhettük. Közben, akik mást szerettek volna csinálni, volt lehetőségük játszani, sétálni, kicsit pihenni, vagy filmet nézni.

Lelkileg megint rengeteget segítettek nekünk a programok. Sokat beszélgettünk a szaléziakkal és a távoli barátainkkal, akik az ország összes tájáról érkeztek. Vasárnap reggel is korán ébredtünk. Részt vettünk a reggeli imádságon, Joseph atya beszélt Lytton fordítása által az előadáson, ami ezúttal is nagyon tanulságos volt. Utána elvégeztük a 7 stációból álló örömutat, majd szentmisén vettünk részt, amit Ábrahám Béla, szalézi tartományfőnök atya celebrált. Már szomorúak voltunk, mert nagyon gyorsan telt el a három nap. Még együtt megebédeltünk és eljött a búcsúzkodás ideje. Busszal mentünk az óbudai tartományfőnökségig, majd a Keleti-pályaudvarról vonattal indultunk haza Kazincbarcikára. Átszálláskor a Miskolc Tiszai-pályaudvaron vidáman bansoltunk, ami tetszett az embereknek, hogy a fiatalok vita nélkül is tudnak együtt lenni. A kazincbarcikai vonaton megismerkedtünk egy kedves kalauzzal, aki érdekesnek találta, hogy vidáman énekelünk Istenről. A bácsi nem is akarta megnézni a jegyeinket. Ilyen az Istenben bízó fiatal lelki „bája”.

Péliföldszentkereszten ismét nagyon jól éreztük magunkat. Új élmények, barátok és gondolatok. Nagyon sokat erősödtünk lelkiekben és szeretnénk menni máskor is. (Kerekes Anna és Hilóczki Zsuzsi)

2013. március 14: DR. CSÓKAY ANDRÁS ELŐADÁSA

Csókay 1.. Csókay 2.. Csókay 3

Fotó: Hajagosné

Március 14-én, csütörtökön 17 órától a Szent Család templomban Dr. Csókay András tartott előadást, „A lelkiismeret szava soha nem szűnik meg”, a "Család, a hit és a munka kapcsolata" címmel.

Az ismert idegsebész vallomásait nagy várakozás előzte meg, a rossz időjárás ellenére zsúfolásig megtelt a templom. Könyveiből már megismerhettük munkásságát, hitét. Előadását a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója vetítésével kezdte, mely ábrán Isten képét az emberi agy metszetére kísértetiesen hasonlító háttér veszi körül. Pályája mérnökként indult, majd elvégezte az orvosi egyetemet. Őszintén vallott megtéréséről, hogyan vezette el a Jézusban vetett hit mai vallásos meggyőződéséhez. Sikereit a szüntelen gyakorlás segítette, amit a boncteremben emberi holttesteken végzett. Mint mondta, az előtte fekvő halottban mindig a keresztfáról levett Jézus testét próbálta meglátni. Pál apostol szavai: "Szüntelenül imádkozzatok!" - mélyen szívébe vésődött. Az ima erejéről mélységesen meggyőződött, műtét közben számtalanszor az ima segítette meg.

A hit évében mindnyájan hitünkben megerősödve jöttünk el az előadást követően: minden nehézségből van kiút, ez az ima Jézus Krisztushoz.

További képek megtekinthetők itt

2012. március 17: BÁNHORVÁTIBAN

Bánhorváti 1.. Bánhorváti 2

2013. március 17-én, vasárnap 10 órakor a Bánhorváti templomban voltunk énekelni a Szalézi Gimi kórus vállalkozó kedvű tagjaival, Boros Géza tanár úr vezetésével. A szentmisében is énekeltünk, a hideg ellenére megszólaltak a hangok. Utána kedvesen megvendégeltek bennünket az egyházközség lelkes tagjai, Szepsiné Kati néni és a helyi karitászosok. (Andrásfalvy János atya)

2013. március 22-23-24: VÁROSI LÉLEKÚTON
Nagyhét előtti három nap

2013. március 22. Szent Család templomban keresztút – szentmise – lelkigyakorlat 3. napja

Húsvét közeledik. Már csak egy hét… Újabb mérföldkő, ahol gyarapíthatjuk lelki javainkat. Megtisztíthatjuk lelkünket. Gyónásra készülök, ami évtizedek multával is izgalommal tölt el. A templomban otthon vagyok, mert Jézus minden alkalommal vár. Mégis… Hosszú sor kígyózik a falak mentén. Várakozva reménykedem, talán nem kerül rám sor… A keresztút végével megkezdődik a szentmise, a gyónásra várakozók sora megritkult. Ám a gyóntatószoba ajtaja kitárul, Laci atya mosolyogva fogad, általa megtisztíthatom lelkemet. Szavai megnyugtatnak. Gyógyító erőt kaptam. Már jobban figyelem Gábor atya prédikációját, a lelkigyakorlat 3. napján. Mintha nekem szólna. Hogyan készüljünk Húsvét ünnepére, hogy belső szabadságot nyerjünk! Nyugvópontot keresve önmagamnál Jézussal maradni Hit nélkül céltalan bolyongás az életünk. Megkönnyebbülve térek otthonomba, ahová időközben gyermekem is hazatért. Észreveszi rajtam a változást, azt a nyugalmat, amit csak a szentgyónás nyújthat.

2013. március 23. Városi keresztút – Jézus vállára veszi a keresztet

Elkísérem gyermekemet, akit életútja most másfelé vezet. Indulhatok érte, értük és lelki üdvünkért a városi keresztútra. Csak akkor juthatok valódi alázathoz, ha ezt az úton megtapasztalom. A hűvös idő nem riaszt meg. Kabát, meleg sál és kalap. Át kell adnom magam Jézus szenvedésének. Nem véletlenül kapom a szenvedés 2. állomását: Jézus vállára veszi a keresztet. A fiatalok Jézussal – aki töviskoronát visel – viszik a keresztet. Gábor atyával, István kántorunkkal, mikrofonnal énekelve követjük őket a város utcáin, terein át. Éppen házunkkal szemben mondhatom el a 2. állomás szenvedését. Uram! Válladra vetted a keresztet, értünk bűnösökért, hogy megváltásodban részesítsél minket.
Haladunk tovább – Fő tér – lakóépületek közötti parkok – terek – szobrok – majd visszatérünk az Egressy útra - villan a fényképezőgép Etelka kezében – a pillanatok megörökítve. Fáradhatatlanul megyünk, követjük a keresztet, imádkozunk, énekelünk. A városlakók szombati forgataga körülöttünk lecsendesül. Megállnak. Keresztet vetnek – lehet, egy pillanatra magukba néznek. A 38 ezres városból nem vagyunk sokan, de mint Jézus tanítványai örömmel integetünk az ismerősöknek, akik mosolyogva viszonozzák. A rendőrségi autó követ bennünket, a forgalom megcsendesül, látják, amit látniuk kell ilyenkor Húsvét előtt. Visszaérünk templomunkhoz. Keresztutunk végén Gábor atya áldásával megbékélten térhetünk otthonainkba.

2013. március 24. Virágvasárnap – Gábor plébános atyánk névnapja

Csökkennek Húsvét előtti napjaink. Virágvasárnaphoz érkeztünk. Seperjük össze erőinket, hogy Jézus szenvedését végigelmélkedjük. Tompa István a képviselő testület elnöke három fiatallal, virágcsokorral, ajándékkal léptek a mikrofonhoz. Gábor atyánk névnapjához éppen ma érkeztünk. Az elhangzott vers és köszöntő szavakat plébánosunk mosolyogva fogadta. Örömmel, köszönettel vette át azt a képet, amelyen éppen ez a nap, a tömeg találkozik Jézussal, ahol képletesen mi vagyunk, a hívői.

Gábor-nap1.. Gábor-nap2.. Gábor-nap3

Fotó: Pirkó Balázsné

A bevonulás az énekkar hangjaira – elől a férfiak barkaágakkal, majd a ministránsok és végül hatalmas pálmaággal Gábor atya vonult.

Bevonulás1.. Bevonulás2.. Bevonulás3

Fotó: Pirkó Balázsné

A szentmise megkezdődött, amelyben a Passiót – Jézus szenvedésének történetét hallhattuk kántorunk vezetésével. Szívem elszorult, könnyekkel küszködtem. Emri Attila diakónusunk Jézusi-hangja gondolkodásra késztet. Évről-évre megláttatja velünk az utat, amely a keresztfáig vezetett. A szentmise liturgiái ezen a napon szívet tépőek, előkészítenek bennünket a nagyhétre, és a Feltámadás ünnepére. Sötétben indultunk, de már látjuk a fényt. Kiszabadulunk a szakadékból, várjuk, hogy kinyíljon a sír, elgördüljön a kő és az üres sír látványa eltöltsön bennünket Krisztus feltámadásának örömével. (Z. Farkas Erzsébet)

Mihaleczkuné Etelka albuma

2013. március 23: TAVASZI SZALÉZI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ

a kazincbarcikai plébánián

2013. márciusának 23. napján sor került a már várva-várt ifjúsági találkozóra. Sokat készültünk, hogy elnyerje a fiatalok tetszését. Megközelítőleg harminc gimnazista és máshonnan való fiatal érkezésére számítottunk. Mindenki arcán mosoly látszott, amikor a csapatbeosztásnál az ezt meghaladó létszámot kaptunk.

...ifjúsági találkozó 1... ifjúsági találkozó 2

További képek

A tavasztól kissé idegennek érzett – a 0 fok körüli - időjárás ellenére mindenki épségben megérkezett a plébánia melletti iskolába, melyet a szalézi atyák már jó előre lefoglaltak. Az érkezés nem egy meghatározott időpontban történt, hanem egy félórás intervallumon belül. Amíg várakoztunk ún. „szállingózós” játékokkal ütöttük el az időt. Eztán beosztottuk a csapatokat, és elmondtuk, hogy a brigádoknak mi a feladatuk. Mindig két csapat indult az állomásokra egyszerre, de ellenkező irányban. Ez alatt a többiek tovább játszhattak, mígnem ők is útra kerekedtek.

Az óbudai találkozó mintájára minden bandának egy-egy feltűnő, és súlyos tárgyat kellett magával vinnie. Voltak, akik előnyét élvezték a magukkal vitt székeknek, hisz bárhol megpihenhettek. Akiknek tégla, vagy éppen bútorlap jutott… nos, ők nem voltak ilyen szerencsések. Egy tégla nem valami kellemes ülőhely, nem értékes, és ezentúl még megenni sem lehet. Minden állomáson sportszerűen, segítség nélkül, nagy szigor kíséretében kellett továbbjutniuk. Gólyaláb, emberpiramis, hídépítés, és minden furfangot, csapatmunkát, kitartást igénylő feladat várta őket.

Visszaérkezvén mindenki tapasztalhatta a különbséget a benti, és a kinti „klíma” között. A plébániai meleg tea feltöltött minket élettel. Természetesen energiára is szükség volt a megterhelő feladatok után, így nem meglepő, hogy volt kinek farkas étvágyát csak 17 szendvics tudta csillapítani.

Teli gyomorral újult erővel ment a játék: a roverino lelkes résztvevőkre talált, a várakozók meg folytatták a bevezető játékokat. A soron következő keresztúton nem minden állomást elmélkedtünk végig, de sokat emelt a színvonalon az előkészített Golgota, és a fehér ruhába, tövis koszorúba öltöző Velkey Pityu alakítása. A díjkiosztás és a tombola után néhány fiatal még itt maradt levezetés képpen filmet nézni, ping-pongozni. Köszönjük Kiss tanár úrnak a fényképezést, Sanyinak a játékok előkészítését, a tanárnőknek az igényes díszletkészítést, Inci néniéknek a harapnivalók előkészítését, a plébános atyának a vendégszeretet és díjakat, minden animátornak pedig az előkészületeket! (Méhész Bianka, Vasvári Botond; Képválogatók: Kerekes Anna, Hilóczki Zsuzsi)

2013. március 29 - április 7: LELKI ÚJJÁSZÜLETÉS

Nagypéntektől Irgalmasság vasárnapjáig
„Mit bánom én,
A porból hogyan lettem.
Maga Isten
Szállt le a porba értem.”

Gyakran idézek Nagy Miklós papköltőnk gondolataiból, mert annyira magaménak vallom. Ilyen értelemben idézhetnék egyházközségünk húsvéti Harangszójából is, de úgy gondolom, birtokunkban tudhatjuk annak minden gyönyörű szavát. A húsvéti lelki újjászületés kezdete, a mai Evangélium ihlette érzéseim, de az Irgalmasság vasárnapi prédikációjának összhangja – amely valószínű elkísér Pünkösd ünnepéig – nem hagyja szó nélkül lelkemet.

Egyházközségünkben a mindenben és mindenkiben érezhető készülődés, a nagypénteki Gábor atya által vezetett keresztút mélysége, amikor Jézus sírja már virágokkal körülölelve készenlétben állt, ott látszott szemeinkben. A feltámadás ünnepe – a szertartások sokszínűsége elborítottak bennünket édes illattal, csodás hangokkal, amelyek évről-évre ismétlődnek, mégsem ugyanazok. A Szent Család templomban, de a Szent Teréz templomban is ott volt Jézus virágokkal borított sírja. Mennyi készülődés, mennyi takarítás és gondoskodás előzte meg, hogy mindez Krisztushoz méltó legyen! Papjaink, diakónusunk, egyházi csoportjaink keresztútjai, az ünnepi szentbeszédekre való készülődés mind-mind lelkünk újjászületését, megtisztulását tették lehetővé.

Szent sír 2013

Szent sír 2013.

Élénken emlékszem az Irgalmasság vasárnapi diákmisei prédikációra, amikor János atya Tamás hitetlenségéről kérdezgette a gyermekeket. Azért is kedvelem a kismiséket, mert a Bibliában és Evangéliumban megfogalmazottakat átfogja, úgy érzékelteti, ami bennünk, felnőttekben is teljesebbé válik. A vidám énekek mellett azonban hiányolom az egyházi Hozsanna imakönyvünkből a húsvéti énekeket, amelyeket többszáz-éven keresztül hoztuk magunkkal és oly lélek-emelően csodaszépek. Feltámadt Krisztus e napon 1651. - Örvendjetek angyalok 1674. – és Sík Sándortól (XVII. sz.) kedves énekem Krisztus feltámadott … Úgy gondolom, a gyermekeknek is „joguk” van ezeket megismerni most, hogy erősebben rögződjön bennük.

Jézus szenvedését és feltámadását, az emberi örömöt és hitetlenséget nyomon követhettük. Talán nem kételkedünk úgy mint Nikodémus, kinek Jézus ezt mondta: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam nektek, ujjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született…” (Jn.4,7-15)

Az Elmélkedés részben olvastam, hogy a lelki újjászületés a hit által a Szentlélekben történik. Mi is – úgy, mint annak idején Nikodémus - évről-évre többet szeretnénk megtudni Jézusról. Nemcsak a kíváncsiság vezet bennünket, hanem egy ilyen ünnep-sorozat után lelkünk nyitottabbá válik, amely tudtunkon kívül is mennyei igazságra szomjazik. Erősebben érezzük az örök élet igéit.

Köszönet mindezért egyházunk vezetőinek, csoportjainak, a régi és új sekrestyéseinknek, a Harangszó főszerkesztőjének a gyönyörű kiadványért, kántorjainknak, az ifjúsági és felnőtt énekkarnak, akik mindannyian segítettek lelkünk újjászületésében, és honlapunkon is feledhetetlenné tették Húsvéti ünnepünk édes csodáját. (Z. Farkas Erzsébet)

2013. április 13: TAVASZI SZALÉZI JÁTÉKNAP
a kazincbarcikai plébánián

Nagyon vártam ezt a napot, mivel a plébánián játéknapot szerveztek. Gyülekezés és regisztráció után "Ismerd meg társaidat" játékok következtek. A szervezők a plébánia területén sok édességet rejtettek el, ezért utána mindenki nagy örömmel kereste azokat. Az elfogyasztott édesség által okozott szomjúságot a bátrabbak újabb kihívással csillapíthatták: a vízivó versennyel. Ezt követően csapatokat alkottunk, és a plébánia közelében ügyességi feladatokat kellett megoldani. A következő próbatétel előtt imádkoztunk, énekeltünk, pihentünk, no és hogy éhen ne vesszünk, meg is uzsonnáztunk. Sokak kedvence, a ROVERINO nevű játék került megrendezésre sok más játékkal együtt. Az izgalmas délutánt a fordított díjkiosztás zárta. Aki még úgy gondolta, hogy van ereje és ideje, szívesen várták egy kötetlen beszélgetésre, gyöngyfűzésre, ping-pongozásra és sütizésre a plébániára.
Szeretném, ha ez a délután még sokszor és nagyon sokszor megismétlődne. (Pap Kálmán, 8. osztályos ministráns)

játéknap 1.... játéknap 2

További képek

2013. május 5: BÚCSÚ PÉLIFÖLDSZENTKERESZTEN

Május 5-én, vasárnap Péliföldszentkereszten idén is megrendeztük a Szent Kereszt Búcsút, melyre autóbuszos zarándoklatot szerveztünk.

Pél 1.....Pél 2

Kovács Györgyi további fotói

2013. május 11: IFI TALÁLKOZÓ

Don Bosco ereklyét váró ifi találkozó a plébánián 2013. május 11-én:

ifi 1..ifi 2..ifi 3

A cikket és további képeket lásd a http://www.sagim.hu/ honlapon.

2013. május 12: URUNK MENNYBEMENETELE

A feladatot, amelyet Atyja rábízott, teljesítette.

2013. május 12-én a kazincbarcikai Szent Család templomban - képzeletben, Csokvaományban - gyermekkorom színhelyén jártam. Vitális Gábor plébános atya prédikációja visszahozta számomra a régmúlt időt. Ugyanazt hallottam tőle, amit nagyanyám mondott annak idején: Urunk mennybemenetele nem számít ünnepnek. Teljesen elképedtem ettől a mondattól, mert élénken megmaradt emlékezetemben. Még jobban kezdtem figyelni, mivel megrohantak az emlékek.

Mint ahogyan Gábor atya mondta, olyan elszakadás ez Jézustól, az életétől, ami nem feltétlenül örömünnep. Bár az apostoloknak ilyen értelemben könnyű dolguk volt elhinni azt, amit láttak. Lukács Evangéliuma szerint: „Jézus kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét és megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe. Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Szüntelenül ott voltak a templomba és áldották Istent.” (Luk. 50-53)

A Bibliában ez a pár mondat megláttatja velünk, hogy a tanítványoknak Jézustól az elválás életük végtelen örömforrása. Mi nem láttuk, bár Jézus fölvételét a mennybe szentképek, festmények őrzik. A tanítványok látták fölmenni az ég felé, de nem siránkoztak az elválás miatt. Pedig, mint ahogyan Gábor atya mondta, azok után nem foghatták meg a kezét, nem ölelhették meg és mai nyelven szólva, nem küldhettek neki üzenetet. Egyszerűen elmentek a templomba, és ott áldották Istent.

Ez az esemény ugyan valóságosan nem számít ünnepnek, számomra mégis az. Úgy maradt meg gyermekkori képzeletemből, mint egy nagy, feledhetetlen esemény. Valahogy már akkor visszahúztam volna, hogy maradjon még a Földön, hisz csupán 33 éves. Mennyi minden történhetett volna még, ha tovább él az emberek között. Ő azt is megtehette volna, hogy akár ma is élhetne. Milyen áldás lehetne ez nekünk…

Gábor atya gondolataim mélységéből kiszabadítva – mintha bele látott volna – mosolyogva mondta - miszerint úgy szeretné, ha egyszer valaki azt kérdezné tőle, hogyan lehet a mennybe eljutni? Legszívesebben azonnal jelentkeztem volna, kérem, mondja meg nekünk most. Nem tehettem, csak vidáman tovább gondolkodtam. Biztosíték nincs erre, de életünk adva van, most éljük, aminek a lényege – hogyan?

Tanúskodunk-e Jézus mellett, mint tették azt a tanítványok mesterük mennybemenetele után? Mi nem láttuk, csak a tanításokat követjük. Tudjuk – ott belül érezzük, templomba járunk, mert ide vágyunk, hogy találkozzunk Vele. Ide, amikor betegek vagyunk, ide, amikor erőre van szükségünk, vagy éppen boldogságunkat tesszük az oltár elé. Hívő emberként oly sokszor érzem a reménysugarat, ami a templom falain belül sugárzik. A szentáldozás utáni nyugalom, ami betölt, semmilyen más földi érzéshez nem hasonlítható.

Ez volna a válaszom Gábor atyának, tudom, hogyan lehet a mennybe eljutni. Sok-sok találkozás után Jézus, mint barátunk oda vezet, ahol nincs fájdalom, csak dicsfény, amely átölel bennünket.

Földi küldetést kaptunk, ugyanúgy, mint Ő – a tökéletesség mintáját, amelyet Hozzá eljuttatott imával tudunk megerősíteni, közvetítve az Atyához. A Szentlélek erejéből tudunk táplálkozni, amit az Evangéliumban ránk hagytak a tanítványok. A szentbeszéd végigelmélkedése kihozta belőlem azt a régi érzést, ami minden évben más, mégis ugyanaz. Számomra Urunk mennybevétele életem legnagyobb ajándéka, aki érettem/érettünk teljesítette földi küldetésének nehéz feladatát, hogy felemelkedjen isteni világába, ahová bennünket is vár.

„… Fölment a mennybe,
ott ül az Atya jobbján… „ (Hitvallás) (Z. Farkas Erzsébet)

2013. június 2: ÚRNAPJA

Mihaleczkuné Etelka fotói megtekinthetők itt.

2013. június 17-28: NAPKÖZIS TÁBOR

A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezésre került a Nyári napközi, a tanév végét követő két héten át. A Szalézi gimnázium animátorai lelkesen készültek az eseményre, Gábor atya és János atya vezetésével megszervezték a programot. Mintegy 100 gyerek vett részt a napközis táborban, akik láthatóan jól érezték magukat.

Minden reggel közös énekléssel, imádsággal kezdődött, valamint a gimisek jelenetet adtak elő a „Nyolcvan nap alatt a Föld körül” című műből. Ezt követte a reggeli, majd csoportfoglalkozásokra és kötetlen játékra nyílt lehetőség. A kiadós ebéd után folytatódott a játék, kézművesség, foci, pingpong, – mindez az animátorok vezetésével. Ezen túl menően volt néptánc tanulás, bűvész bemutató, ének tanulás. Kirándulásra is sor került, - túrázással egybekötve - a nagyobbak megnézték a keleméri Mohos-tavakat, a kisebbek ellátogattak a Lázbérci víztározóhoz. A nap eseményeit hálaadó imádság zárta, ezt követően tértek haza a napközi résztvevői. (Bóna Judit)

....

További képek

2013. június 30: ELSŐÁLDOZÁS

Az első találkozás Megváltónkkal az Oltáriszentségben

Régi vágyam valósult meg, hogy végre én is áldozhattam a Szentmisén. A vasárnapi, elsőáldozásom mindig szép emlék marad, s nekem egyben egy új kezdet is. Örömmel írok és beszélek róla:

Az első áldozásban az volt a jó, hogy ezzel együtt elkezdhettem gyónni is, s így ezután vehettem magamhoz Jézus testét, és vérét. Az is nagyon jó volt, hogy erre az alkalomra a sok ismerős ember mellett eljött az egész családom, és a cserkésztestvéreim is. A gyónásról még annyit, hogy már erre is nagyon vártam, mert végre meggyónhattam a bűneimet. Mikor erre sor került, akkor először nagyon izgatott voltam, de szinte éreztem, hogy megtisztul a lelkem, és a testem. Igaz a Szentmise alatt is izgultam, hogy ne rontsak el semmit, főként mikor a verset mondtam, de minden nagyon szép volt.

Tetszett, és élmény volt, hogy ott ülhettünk legelől ezen az ünnepen, és mi vehettük először magunkhoz Jézust. Először csak a bor és az ostya ízére figyeltem, de aztán egy olyan érzés töltött el, hogy velünk van az Isten, és ez egy leírhatatlan, bizsergő érzés volt, amit még soha nem éreztem.

Köszönöm János atyának, és Gábor atyának a felkészítést, és mindenkinek, aki segített abban, hogy eljussak idáig. (Józsa Péter Ferenc)

Földesi Péter fotói

2013. július 13: PAPSZENTELÉS

Papszentelés Kazincbarcikán

Július 13-án, szombaton Dr. Ternyák Csaba egri érsek pappá szentelte Pham Quoc Thai Hung Savio Domonkos és Salagala Rajesh szalézi diakónusokat. A szertartás 11 órakor kezdődött a kazincbarcikai Szent Család templomban.

Papszentelés 1.. Papszentelés 2

Kovács Györgyi albuma

Mire a szertartás 11 órakor elkezdődött, a tágas templom dugig megtelt. Nem csak a helyi hívek jöttek el, de érkeztek csoportok más, távolabbi szalézi házakból is, főleg onnan, ahol a szentelendők már korábban elláttak valamilyen szolgálatot. Nagyobb csoport érkezett Budapestről, Újpest-Megyerről, ahol Rajesh jelenleg a szerzetesi közösség tagja, valamint Balassagyarmatról, Nyergesújfaluról, Óbudáról... A szentelésen jelen voltak a vietnami magyar közösség tagjai és eljöttek a Don Bosco nővérek is, hogy együtt ünnepeljenek a szaléziakkal.

Az érsek a szentelés kapcsán örömét fejezte ki, hogy a szaléziak hosszú évek óta nagy odaadással foglalkoznak a kazincbarcikai roma fiatalokkal, illetve két éve a szerzetesrend vezeti a város plébániáit és két középiskoláját is.

Papi szolgálatát a most szentelt Domonkos atya Kazincbarcikán kezdi a kazincbarcikai Szent József Szalézi Rendházban, ahol kollégiumi pedagógiai asszisztensi feladatokkal lesz megbízva és bekapcsolódik a Don Bosco Iskola lelkipásztori szolgálatába is. Rajesh atya Újpest-Megyeren marad, hétvégente kisegíti a plébános atyát, de fő feladatul a tartományfőnök az újonnan átvett Számalk-Szalézi valamint a Meta-Don Bosco Szakközépiskolák lelkipásztori feladatával bízta meg.

A helyi egyházközség elnöke a szentmise végén kifejezte a helyi hívők nagy örömét, hiszen amióta Kazincbarcika szalézi plébánia lett, templomuk nem csak tartományfőnöki beiktatás, hanem most papszentelés helyszínévé is vált, ami a legnagyobb öröm egy plébánia számára. Az ünnepi esemény utáni agapén a helyiek nagy szeretettel vendégelték meg a távolról érkezőket. (Forrás: Szaléziak.hu)

2013. július 27: OBOA-ZONGORA HANGVERSENY
a Szent Család templomban

Az ember mindig izgatott lesz, ha valami először történik az életében.

Ha a mindössze hat éves Szent Család templom zenei életét nézzük, akkor bőven volt alkalmunk izgatottnak lenni, mert számos olyan súlyú rendezvény volt a templomban, amely sokak érdeklődését felkeltette.

2013. július 27-e forró estéjén is izgatottan vártuk, hogyan fog szólni az oboa hangja szólóhangszerként. A szó: csodálatosan – nem tudja visszaadni az élményt. Hallani és érezni kellett azt, ahogyan megtelt a templomtér e különleges instrumentum hangjával, körülölelve a hallgatóságot.

A csodát Bojtár Imre és Gál Anikó művészházaspár hozta el nekünk. A művészúr a Győri Nemzeti Színház zenekarának volt oboa-szólamvezetője, a színház Örökös Tagja, a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola nyugalmazott oboatanára, fafúvós tanszakvezetője.

oboa

A művésznő a Győri Nemzeti Színház volt karigazgatója, Örökös Tagja és a Rába Vegyes kar volt irányítója. Az előadók évszázadokat átölelő, változatos műsort adtak elő. Az előadás közben, amikor felhangzott Schubert: Ave Maria című darabja, a lenyugvó nap éppen a Szűz Anyát világította meg az oltárképen.

Az élmény így volt teljes. Kedves Művésznő! Kedves Művész úr! Köszönjük az előadást!

Az est műsora ez volt:

P. A. Locatelli:Cantabile
F. Durante: Vergin tutt’amor
W. A. Mozart: Ave verum
F. Schubert: Ave Maria
Ch. Gounod: Ave Maria
F. Mendelssohn: A dalnak lenge szárnyán
J. S. Bach: f-moll zongoraverseny II. tétel
C. Franck: Panis angelicus
Liszt Ferenc: Sospiri!
Liszt Ferenc: Ave Maria
Bojtár László: Megkésett Kodály-sirató
L. A. Koželuh: F-dúr koncert I. tétel (Tompa István)

2013. augusztus 18: "MÁRIA ANYÁNK MENNYBEMENETELE"

Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek úr katekéziséban Mátraverebély-Szentkúton, zemzeti zarándokhelyünkön - hangzott el Szűzanyánk földi kiváltsága, aki mennyei mennybevétele és megkoronázása után nyerte el a mennyei dicsőséget. Kazincbarcikáról Nagyboldogasszony ünnepére emeletes busszal közel százan – Krokaveczné Marikának Rózsafüzér társulati vezetőnk szervezésében kellemes reggeli órában indultunk a kegyhelyre. Lelki vezetőnk Andrásfalvy János atya jókedvvel köszöntött bennünket, és AZUR Tours autóbuszunk vezetőjét.

Megérkeztünk a már több autóbusz és gépjárművek sokaságához. Találkoztunk a ránk várakozó, már ott lévő zarándok-turistáinkkal, akiknek névtáblája Kazincbarcika-Szentkút nemzeti kislobogó mellé felsorakoztunk a fehér rózsával díszített vezérkeresztünk mellett, énekelve indultunk a kegytemplomhoz - Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk… Szeretettel és áldással fogadtak, invitáltak be a templomba bennünket. Az ünnepi szentmise kezdéséig ellátogattunk a szentkúti forráshoz, majd helyet keresve meghallgattuk Dr. Bábel Balázs érsek atya ünnepi katekézisét, aki a feltámadásról szólt. Emberi életünk végével mindannyian feltámadunk, de mint azt a Hiszekegy imában mondjuk Jézusról, aki azonosult velünk, de „feltámadt az írások szerint, felment a mennybe…” Ő fölötte volt a térnek és időnek. Jézus romolhatatlan, megdicsőült teste természetfölötti. Tetteit őt is elkísérték, mert „alászállt a poklokra…” Harmadnapra föltámadt, aminek híre gyorsan terjedt a világban. Az egyház mai napig bizonyíték erre, hisz mindig meg tud újulni, mert a föltámadott ereje benne van.

Az ünnepi szentmise előtt a barlang alatti oltárhoz középen vonultak be a Szűzanyát és Jézus keresztjét vivő, díszruhába öltözött leányok és fiúk, végeláthatatlan sorba, hogy körbefonják a kegyhely főhelyét. A zarándokok számát megbecsülni szinte lehetetlen, ahová szem ellátott, hömpölygött a tömeg, hegyoldalakon, lépcsőkön, mindenhol a fák alatt, akár tizenötezren is lehettünk. János atyánk is helyet foglalt a miséző papok közötti főoltárnál, akik Dr. Bábel Balázs érsek atyát szinte körülölelték. Előkerültek a fehér napernyők, a nap egyre magasabbra kúszott, ereje immár felforrósították a levegőt.

A szentbeszédnek Nagyboldogasszonyunk volt a főszereplője, akinek búcsú-ünnepére jöttünk. Mária élete olyan földi élet volt, ami által jutott el a mennybevételig. „Legyen a Te igéd szerint…! Teste nem lehetett az enyészeté, azért sem, mert Jézus testét hordozhatta. Ő volt a kiválasztott, az egyetlen földi lény, akinek élete befejeztével mennyei mennybevételre, égi dicsőségre juthatott. Ez a legnagyobb Mária ünnep, a Szentírásban ugyan nincs benne, de a hit kimondása, igazsága által Isten természetfölötti kegyelmi áldása reá szállt. Isten lelke az eredeti bűn nélkül való akarat. A kegyelemmel teljesség tette megdicsőültté Mária mennybevételét.

A szentáldozás utáni körmenetben mi kazincbarcikaiak igyekeztünk keresztünkkel elől haladni, a hömpölygő tömeg közötti sorfalak között. Búcsúi ajándékaink megszentelése után délután indultunk haza. Gyalogos zarándokainkkal visszafelé már együtt jöhettünk. Útközben Juhászné Magdikával verseimből olvastunk fel. Megköszöntük János atyának a lelki vezetést, rózsafüzér anyánknak, Marikának a szervezéssel járó nem könnyű munkát, gépkocsivezetőnknek a szerencsés hazaérkezést.

Üdvözlégy Szentkútnak tündöklő csillaga
szép magyar hazánknak királyné asszonya.” (
Z. Farkas Erzsébet)

Kovács Györgyi albuma

GYALOGOSAN SZENTKÚTON

szk1.. szk2

szk3.. szk4

Fotó: Bata Imre

Nagyon szép napos, és szentmisével indított zarándoklat elé néztünk, amin én autóval, mint zarándok szállító, anyagbeszerző, és szakács vettem részt, mikor mi kellett. Hála az isteni gondviselésnek, mint mentőautót nem kellett igénybe venni. A kis csapat lélekkel eltelve, nagyon vidáman s örömmel tette meg az utat, bár a vízhólyagok a talpon igen csak próbának tették ki a gyalogosok türelmét. Főleg az alkalmi felcserünk (aki még nem doktorált, de ilyen gyakorlattal szerintem már megadhatnák neki) útilapu pakolásai tettek csodákat.

Nemcsak lelki táplálék, hanem testi táplálék is kellett, amit vagy általam vagy saját maguk által elkészítve, vagy út menti kifőzdében vettünk magukhoz. Így szép lassan magunk mögött hagyva a kilométereket, értünk a végcél Mátraverebély Szentkútra. Ahová a szívében mindenki hozott valamit, és ezt remélem, le is tudta tenni ezen a Nemzeti kegyhelyen, nem csak a nehéz hátizsákokat rakták le. Nagyon hálás vagyok Istennek, amiért ilyen kockázatot vállalva meg tudtam keresztény testvéreimmel együtt tenni azt, amit mindannyian vállaltunk. Istené legyen a dicsőség! (Bata Imre)

2013. augusztus 20: SZENTMISE A FŐ TÉREN

Aug. 20. 1.. Aug. 20. 2

További képek

Szent István ünnepén délelőtt 10 órakor már hagyomány, hogy szentmisét tartunk a Fő téren. A misét plébános atyánk, Vitális Gábor SDB celebrálta, énekelt a Szent Család kórus. Szentmise végén kenyéráldás volt, majd a Művelődési Házban agapéval várta a vendégeket egyházközségünk Karitász csoportja.

2013. augusztus: KONCERTEK A SZENT CSALÁD TEMPLOMBAN

A kazincbarcikai KOLORCITY fesztivál két színfoltja is a Szent Család templomban kapott helyet. Augusztus 19-én, hétfőn este a Szent István ünnepéhez szervesen kapcsolódó oratórium bemutatójára került sor: Antonio Caldara: Szent István, Magyarország első királya címmel.

Az oratórium történelmünk egyik nagyfontosságú pillanatát, a pogányság után a keresztény hit felvételét, a nyugati keresztény országokhoz való csatlakozást, a Vatikán jóindulatának elnyerését dolgozza fel, államalapító nagy királyunk, Szent István belső vívódásainak, tépelődéseinek tükrében. Caldara 1712-ben Bécsben tartózkodott, amikor III. Károly magyar királytól felkérést kapott a zenemű megírására. 1713-ban, Rómában volt a bemutató Ruspoli bíboros házában, a kor legelőkelőbb szalonjában.

A zenemű nem igényel nagy apparátust: négy énekes szereplő Szent István, Gizella királyné, Anastasio főpap és Erasto alattvaló mellett vonószenekar az előadó együttes. Az énekesek kor gyakorlatának megfelelően jelmezekben adták elő a művet.

Nagy öröm volt számunkra viszontlátni városunk szülöttét, Jónás Krisztina énekművészt, aki Gizella királyné szerepét énekelte. Köszönjük a színvonalas előadást! Az éppen 300 éves művet a koncertmester a modern kor eszközével, kivetítővel tette még érdekesebbé. A követethető énekszöveg, a műhöz illő képek teljesen érthetővé és befogadhatóvá tették az előadást.

Kedves Krisztina! Köszönjük, hogy elhoztátok ezt a művet a templomunkba, gyarapítva ezzel a nívós templomi előadások sorát!

A szereposztás:

Szent István: Jekl László basszus
Gizella királyné: Jónás Krisztina szoprán
Asztrik főpap: Szigetvári Dávid tenor
Erasto alattvaló: Hercz Péter basszus

Közreműködött a Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken.
Koncertmester: Németh Pál

*

A másik színfoltot a templomi hangversenyek sorában Vincze Lilla fellépése jelentette. A Napoleon Boulevard énekese jól ismert a közönség előtt, aki most kimondottan templomi műsorral érkezett a Szent Család templom „színpadára”. A manapság divatos crossover stílus minden elemét felvonultatta: halhattunk népdalokat, saját szerzeményeket, ismert musical részleteket és a kísérőzenekarban lévő hárfa, fuvola, zongora és klarinét a legkülönfélébb összeállításokban adott elő klasszikus műveket és jazz darabokat is. Külön öröm volt számunkra, hogy a kísérőzenekarban városunk másik szülöttét hallhattuk fuvolázni Tasi Ádám személyében.

Az Angyalnak, madárnak címmel megtartott előadás alatt nagyon közel került egymáshoz előadó és közönség, hiszen a népdalok előadása során együtt énekelhettünk a művésznővel.

Közreműködtek:

Gulyás Csilla hárfa
Tasi Ádám fuvola
Viczián Gábor zongora, klarinét (Tompa István)

2013. augusztus 22: KENYÉRSÜTÉS

Kenyérsütés 1.. Kenyérsütés 2


Kenyérsütés volt a plébánián. Krokavecz Marika néni és Pityu bá vezette a gyúrást és a sütést, de sokan mások is besegítettek a karitászból és néhány animátor is eljött. Itt voltak a Bóbita–Fészek otthonosok is, akik a leglelkesebben gyúrták a tésztát és vágták a tüzifát. Az ima és vetélkedő Szent István témája körül forgott. A 10kg kenyérből este 8-ra már csak egy árválkodott, mindenki kerek arccal és szívvel szállingózott haza. (Isten áldását kívánva: P. Andrásfalvy János DB)

2013. augusztus 25: FELBECSÜLHETETLEN AJÁNDÉK

Hatéves a kazincbarcikai Szent Család római katolikus templom

Újra eltelt egy év, már hatodik éve ünnepelhetjük városunk bazilikáját. Élénken emlékszem a felszentelés napjára, amikor birtokba vehettük, megcsodálhattuk templomunkat. Azóta még szebb, és hiszem, hogy Istennek is tetsző hasznos dolgokkal gazdagodhatott. Sokunk örömére értesülhettünk, hogy eljön hozzánk Matyi Péter atya, vendégül láthatjuk, mint ahogy ő is megvendégelt bennünket 2007. július 29-én, elköszönése napján. Imakönyvemben megkerestem az itt töltött évek emlékére ajándékozott fényképes szentképet, aminek jelmondata „A szeretet mindent elvisel”.

A nap fénye már elviselhetően ontotta sugarait hatéves templomunkra, amelyben minden szék gazdára talált. Az oltárt díszítő, kardvirág-kompozíciók ma is csodaszép elrendezésben köszöntöttek bennünket. A szentmise kezdetén a keresztet követő, bevonuló ministránsainkat, papjainkat, a Szent Család énekkar csodás hangjai kísérték, akik az ünnepi szentmisét énekükkel végig követték.

Matyi Péter atyát Vitális Gábor plébánosunk szeretettel köszöntötte, elmondván, bizony az akkor itt töltött három éve alatt sokban hozzájárult a templomépítés gondjaihoz. Péter atya mosolyogva köszönte a meghívást, örömmel jött, szentmisét itt még nem celebrált. Mindig hálás szívvel gondol a kazincbarcikai hívekre, első állomáshelye nagyon meghatározó életében. A szentmise liturgiája a szeretet középpontja, Isten léte, az a felbecsülhetetlen ajándék, aminek fénye most még erősebben világítja lelkünket. A prédikáció nem is lehetett volna más, mint ahogyan azt Péter atya felépítette, nekünk átadta a Szent Családról és Isten házáról. Az istállóban született Jézus, akit Szűz Mária és Szent József neveltek, aki életét adta a szeretetért cserébe. Mert „A szeretet mindent elvisel!” A templomépítés emberi kéz csodája, olyan hatalmas feladat, amihez nagy összefogás és óriási erő szükséges. Kazincbarcika sok-sok imájával kiérdemelte Istentől ezt a lehetőséget, most itt állhatunk az immár hatéves templomban.

Az énekkar hangjai a mai napon örömódát zengett Istennek az ünnep dicsőítésére. A búcsúi körmenet himnuszokkal, hálaadó énekkel és áldással zárult. Matyi Péter atyának, Gábor atyával együtt megköszönjük, hogy búcsúi ünnepünket jelenlétével emlékezetessé tette. Add Uram, hogy a lelkünket most betöltő békességgel képesek legyünk házadat, mint felbecsülhetetlen ajándékodat elfogadni és szeretni. (Z. Farkas Erzsébet )

2013. szeptember 1: VENI SANCTE

Szeptember első vasárnapján, a Szent Család templom ifjúsági miséjén Vitális Gábor plébános atya tartotta a hagyományos Veni Sancte szentmisét, amelyen megáldotta a gyermekek tanszereit, és imádkozott az elkövetkező tanév tanulói és tanárai sikeres munkájáért.

Veni Sancte 1.. Veni Sancte 2

Délután 5 órakor ugyanitt tartotta a Szalézi Gimnázium szentmisével egybekötött tanévnyitóját.

2013. szeptember 7: KENYÉRLÁNGOS-SÜTÉS A PLÉBÁNIÁN

2013. szeptember 7-én apraja-nagyja összegyűlt a Kazincbarcikai Szalézi Plébánián, hogy vidáman, együtt töltsük el a délutánt. Ezen a napon eljött hozzánk Don Marek is, a rendfőnök atya küldöttje, aki Rómából érkezett Magyarországra, hogy meglátogassa a szalézi házakat. A programra a plébániai közösségen kívül több helyről is elfogadták a meghívást, például a herbolyai oratóriumból, a Szalézi Gimiből és a kurityáni gyermekotthonból. Aktívan segített bennünket a kikapcsolódásban néhány cserkész is, akik együtt játszottak a gyerekekkel, például a „nád a házam tetejét”.

Marika néni, és több karitászos angyal már fél 2 tájban megérkeztek, hogy előkészítsék a tekenőt, lisztet és a kellékeket. Aztán az animátorok és a kurityáni gyerekek elkezdtek padokat pakolni, úgy hogy délután 3-ra az érdeklődők készen találhattak mindent, és kezdődhetett a játék. Négy óra tájban a templomba tértünk be, hogy közösen imádkozzunk a szíriai békéért. Annál is inkább, mert az ima előtt Marek atya szavai a pápa üzenetével a béke fontosságáról mindenkinek megérintették a szívét.

Mire kiértünk a templomból, az a csoport is megérkezett, akik a délelőtt folyamán túrázni voltak a Bélkő és az Istállós-kő környékén. A túra folyamán meglátogatták a Bélapátfalva közelében lévő bencés kolostort, valamint az istállóskői ősemberbarlangot. Mindenki jól érezte magát, de kellőképpen elfáradtak.

Az ima után tehát kezdődhetett a kenyérlángos falatozás, s mindenki jó étvággyal termelte be az ízes lepényeket. Ezután mindenki jókedvűen beszélgetett az atyákkal, meg játszottunk a gyerekekkel. Amikor már csak mi maradtunk, pár animátorjelölt meg az atyák egy jó bance-olással zártuk a napot Robert atya közreműködésével. Reméljük, sok ilyen alkalomra kerül sor a plébániánkon. (Méhész Bianka, Hilóczki Zsuzsi, animátorok)

Lángossütés 1.. Lángossütés 2.. Lángossütés 3

Fotó: Kovács Györgyi

Kovács Györgyi albuma

Hajagos Béláné albuma

2013. szeptember 21: FÉRFI ZARÁNDOKÚI

Közel húszan vágtunk neki Plébánosunk vezetésével, szeptember 21-én reggel hogy meglátogassuk a közelünkben lévő nevezetességeket, szép tájakat.
Első állomásunkon, Putnokon, a kétszer is leégett és újra felépített templomban szentmisén vettünk részt, amit Cseh István atya mutatott be, kántorunk orgonált, Robi atya pedig gitáron kísérte énekeinket. A szentmise után részletes tájékoztatást kaptunk a templom történetéről, majd indultunk tovább Gömörszőlősre, ahol É. Kovács Judit, a picinyke falu polgármestere volt „idegenvezetőnk”. Mintegy három órában győződhettünk meg a saját szemünkkel arról, hogy mennyi értéket rejt a közelmúlt, a falu, ahol nem hagyják az enyészetre elődeink, eszközeit, szerszámait, a már kiveszőfélben lévő foglalkozásokat.
A következő állomás Kelemér volt, ahol Csele Árpád tiszteletes úr mutatta be a református templomot, valamint a múzeumot, ahol Tompa Mihály is dolgozott, szolgált és írta szebbnél szebb verseit. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk: kiadós eső akadályozott meg minket, abban, hogy megnézzük a közelben található Mohos-tavakat. Szép élményekkel és lelkiekben is gazdagodva, a rózsafüzért imádkozva tértünk haza kora délután. (Forrás: Csilingelő)

2013. szeptember: LOURDES-I BARLANG A PLÉBÁNIÁN

Szeptember utolsó napjaiban lázas munka folyik a plébánia kertjében: épül a Lourdes-i barlang. Sietnek a szorgos kezek, mivel október 12-én – a Családi nap programsorozatán belül – kerül sor a barlang megáldására és a tervek szerint addigra teljes szépségében fog tündökölni. A barlang a Szent Teréz templom építésének 100 éves évfordulójára készül. Az egyházközség anyagi forráskészlete sajnos nem tette lehetővé a „kistemplom” felújítását, de mégis szerettünk volna maradandót alkotni e jeles eseményre. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Rózsafüzér Társulat adományát, melyből sikerül a Lourdes-i barlangot megépítenünk. (Forrás:Csilingelő)

2013. szeptember: MOZGALMAS HÉTVÉGE

Az Avilai Szent Teréz templom 100 éves évfordulója alkalmából október 12-én, szombaton egész napos családi napot szerveztünk, főzőversennyel, az új Lourdes-i barlang felszentelésével, előadásokkal és sok színvonalas programmal. A program 9.30-tól rózsafüzér imádsággal indult az új Lourdes-i barlang előtt, 10 órakor kezdődött a szentmise a plébánia volt és jelenlegi papjaival. A plébánia kertjében közben folyt a főzőverseny: a bográcsgulyáshoz az alapanyagokat a plébánia biztosította.

A délután a Dózsa György iskola aulájában folytatódott Kerek Gábor fagottművész előadásával, majd gyerekműsor bohóccal és Levente Péter szórakoztatta a résztvevőket. Ezután a PáterRock koncertje következett, melynek énekese Lipcsák János atya volt. A mozgalmas családi napot táncház zárta be, ahol egy zenetanárokból álló zenekar és egy táncospár szatmári táncokat tanított a résztvevőknek. Népdaléneklés is volt, azt a zenekar énekese tanította.

főzőverseny1.. főzőverseny 2.. főzőverseny 3

.......A cserkészek, a főzőverseny második helyezettjei

Bográcsverseny, ebéd: Pirkó Balázsné albuma

...Első nap: Kovács Györgyi albuma

Lourdes-i barlang felszentelése 1... Lourdes-i barlang felszentelése 2

......A Lourdes-i barlang felszentelése

Másnap, október 13-án az Avilai Nagy Szent Teréz templom centenáriumára templombúcsú kezdődött 11 órakor. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba érsek atya celebrálta. A búcsúi körmenet utűn a templomkertben agapé várta a résztvevőket.

Második nap: Kovács Györgyi albuma

Búcsúi Ajándék

Könnyes szemmel, mély meghatottsággal szeretném megosztani Jacsó Éva írótársnő-barátnőm, búcsúi vendégem "ajándékát", amely úgy érzem nemcsak számomra jelenthet lelki élményt.

Éva költőtárs-barátnőm - aki az Ózdi Szép Szó meghatározó írója, vezető egyénisége - lelkéből áradó szavait teljes egészében elküldöm. Nekem is volt szándékomban írni a búcsúi szentmiséről, a feledhetetlen szentbeszédről és összességében a 100 éves búcsú méltó ünnepléséről. Ám úgy érzem - mint az egyházközségünkön "kívülálló búcsúi vendég" szemével - nem tudnék ilyen csodásan egyszerűen nagyszerű lelki érzéseket tolmácsolni.

Szeretném, ha honlapunkon megjelenhetne - nekünk is búcsúi ajándék lenne, amiről vendégemet sírva kérdeztem meg, annyira meghatottak sorai... (Zvadáné Farkas Erzsébet)

"Még mindig a barcikai búcsú bűvöletében élek. Avilai Szent Teréz templom különösen kedves a számomra. Ebben a templomban léptem először nyilvánosan közönség elé, "A tőkéden száradt ág" című versemmel. Meghatottságot éreztem akkor is, mely sokáig meghatározta verseim témáját.

Most a misén szintén éreztem akkori énem izgalmát, körbe ölelt egy fenkölt érzés. Okát meg sem tudom határozni, de folyt a könnyem az érsek úr prédikációja alatt, az énekeket, imádságokat is folydogáló könnyeim kísérték. Végig éreztem az angyalok jelenlétét és elmúlt korok híveinek hátra hagyott sóhajait, imáit, örömeit, bánatát.

A körmenetben az ének kísérte lépteinket, s azt éreztem, hogy ennek a hívő közösségnek az ereje az összefogásban, a nagy nagy szeretetben van, amelyben végig mindenki azon dolgozott, hogy minden ember, aki ott van, érezze azt a szeretetet, amelyre Jézus Krisztus tanított bennünket.

A vendéglátás során a mosoly, ahogy kínáltak bennünket szerényen, benne volt a szeretet vendégség öröme, hogy "adhatok a kicsiből is, fogadjátok el !"

A természet is tudta, hogy ünnepeltek, ünnepelünk, végig verőfény burkolta be a templom környékét.

Kedves Barátnőm! végtelenül hálás vagyok Neked, hogy meghívtál erre a csodálatos eseményre. Talán nem mondtam Neked, de majd egy éve, hogy nem tudtam írni. Az okát most nem írom le, de hála a búcsúi imámnak, újra megszabadult a lelkem a rám rakódó béklyótól s tegnap írtam! Írtam VERSET!. Hála a Mindenhatónak és Nektek, hogy újra élek. Nagy szavaknak tűnhetnek ezek számodra, de mint író ember, tudod, mit jelent az írói bénultság. Most itt küldöm Neked azt a verset, ami az átélt élmények hatására született.

Száz éves templom ünnepel
Avilai Szent Teréz Templom Kazincbarcika születésnapjára

Zeng az orgonaszó, ünnepel a lélek.
Száz éves e templom. Oly sok vihart élt meg!
Könnyem folyik, tágul a szív, boldog vagyok!
Velünk ünnepelnek most fényes angyalok!

S kik éltek egykor, lelkük most itt bolyong,
S tán szívünk is fájón ezért szorong.
Érezzük múlt idők esdeklő fohászát,
Boldogító IGENEK szerelemittas hangját,
Keresztvíz alá tartott csecsemő sírását,
Az elválás megrendítő, könnyes gyászát.

Zeng az orgonaszó, ünnepel a lélek!
Gyötrődő szívekben kelnek új remények.
Érezzük, átölel a szeretet fénye!
Együtt énekel mind, kinek Krisztus a reménye!

Fogadd tőlem ezt a verset szeretetem jeléül és kérlek tolmácsold azok felé üdvözletemet, akikkel megismertettél. Add át köszönetemet a plébános Úrnak is! Ismeretlenül is köszönet a szervezésért, híveinek odaadó munkájáért." (Jacsó Éva)

2013. október 19: SÁNDOR ISTVÁN BOLDOGGÁ AVATÁSA

„Uram Jézus! Neked ajánlom a mai nap minden imádságát, munkáját, örömét, csalódását és szenvedését.” (Sándor István)

Boldobbá avatás 1.. Boldoggá avatás 2.. Boldoggá avatás 3

.....Fotó: Kovács Györgyi

.....Kovács Györgyi albuma

Budapest, 2013. október 19, Szent István-bazilika előtti tér.

A boldoggá avatási szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be. Angelo Amato szalézi bíboros, aki a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa és a Szentatya követe, felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet.

A boldoggá avatási eljárás elindítására 2003-ban Sándor István rendtársai tették az első lépéseket 2006. májusa és 2007. októbere között az Esztergom-budapesti főegyházmegyében zajlott az egyházmegyei eljárás. 2013. március 27-én Ferenc pápa kihirdette vértanúságát és engedélyezte Isten Szolgája Sándor István boldoggá avatását.

A szentmise kezdetén az Apostoli levél felolvasása után leleplezték Sándor István szalézi testvér képét, majd Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök megköszönte a Szentatyának a boldoggá avatást. Az esemény nemcsak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedő volt. Sándor István volt a szalézi rend első boldoggá avatott tagja. A 100 éves magyarországi szalézi rend megkoronázása volt a boldoggá avatás.

A szentmisét egyenes adásban közvetítette a MTV 1, Duna TV, Magyar Katolikus Rádió, Mária Rádió és a Kossuth Rádió. Az MTV 1 szakkommentátora Vitális Gábor plébános atyánk, tartományfőnöki vikárius volt.

Sándor István 1914-ben született, 1946-ban tett örök fogadalmat. Egész életét az ifjúság nevelésének szentelte, hivatását a szerzetesrendek működésének betiltása után is folytatta, hogy a fiatalok felé a keresztény értékeket közvetítse. 1952-ben bebörtönözték és 1953. június 8-án kivégezték. Végső nyughelyét sosem találták meg.

(Sándor István életéről és munkásságáról bővebben az Adoremus különszámában található információ).

Az eseményen részt vettek az állami vezetők, a szalézi rend szerzetesei, lengyel és olasz szaléziak. Örömmel láthattuk a rend novíciusait, akik városunkban is dolgoztak a Don Bosco iskolában (Kovács Sándort, Velkei Istvánt, Oláh Győzőt és Glonczi Gergőt, aki a Don Bosco Középiskola diákja.)

A szalézi iskolák nagy számmal képviseltették magukat. Kazincbarcikáról közel ezer ember utazott különvonattal és buszokkal Budapestre. A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, a Don Bosco Iskola diákjai és az egyházközség hívei szervezett csoportokban érkeztek a bazilika előtti térre és foglalták el az előre biztosított ülőhelyüket. A szentmise alatt a Don Bosco ének és zenekartól csendültek fel az énekek Kodály Magyar miséjéből és hallhattuk Handel Győzelmi kórusát.

A boldoggá avatási szertartás után Havasi József szalézi szerzetes, Boldog Sándor István egykori rendtársa köszönetet mondott a magyar tartomány nevében a Szentatya képviselőjének és Erdő Péter bíboros úrnak. Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök is köszönetét fejezte ki a Szentatya képviselőjének, Angelo Amato bíboros atyának a boldoggá avatásért, Erdő Péter bíboros úrnak a szentmise bemutatásáért valamint a szertartáson részt vevő érsekeknek, püspököknek, papságnak, szerzeteseknek és a híveknek a megjelenésért. A szentmise a záróáldással és himnuszok eléneklésével ért véget.

Az ünneplés a Körcsarnokban folytatódott, ahol a Szalézi Ifjúsági Mozgalom szervezte a boldoggá avatás utáni Fiatalok Ünnepét. A lelátók és a küzdőtér is megtelt fiatalokkal. A közönséget a Band of Streets veszprémi utcazene fesztivál Közönség-díjas zenekara szórakoztatta. Láthattuk az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola musicaljét. Utána Don Pascual Chávez rendfőnököt köszöntötték.

Havasi József egykori rendtársa, Bíró Lóránt SDB, valamint Sándor István egykori cellatársa, Pokorni János, felidézték a történelmi időket, képet adva a mostani fiataloknak az általuk átéltekről. A jó hangulatú ifjaktól Ábrahám Béla SDB tartományfőnök köszönt el „Jó Éjszakát”-tal. Örömmel fedeztünk fel ismerősöket: Hilóczki Zsuzsát, Kerekes Annát és Papp Kálmánt, akik a vendégfogadásban és a vendégek ellátásában segítettek. A pályaudvarra buszokkal szállították vissza a résztvevőket a külön vonathoz.

Ritkán adódik az ember életében, hogy részt vehet boldoggá avatáson. Mindenki számára ajándék volt a lehetőség. Szívünkben a tisztelet és hála érzésével őrizzük ezt a napot. Köszönet a szervezőknek a mindenre kiterjedő figyelmességért (különvonat, biztosított ülőhelyek, vendéglátás, kedves programok, a budapesti helyszínek közötti szállítás), az akadálymenetes lebonyolításért.

Hiszem, hogy a mostani fiatalokat is megérintette mindez és érezték azt az áldozatot, amit értük hoztak.

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok a békességszeretők,
mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,8-10) (Kovács Györgyi)

2013. október 27: IDŐSEK NAPJA

Egyházközségünk a Karitász csoporttal együtt 2013. október 27-én rendezte meg az Idősek napját. A Szent Család templomban, a fél 11-es szentmisén a betegek szentségében részesítette az idős vagy beteg híveket, akik szentgyónással és áldozással felkészültek. A mise után ebben az évben is ebéddel látták vendégül idősebb testvéreinket a HBH sörházben, ahol zenés, vidám műsorral is kedveskedtek nekik.

Idősek napja 1.. Idősek napja 2.. Idősek napja 3

....Fotó: Kovács Györgyi

.....Kovács Györgyi albuma

2013. október 30. SZENT ERZSÉBET ZARÁNDOKÚT

II. Szakasz

Erzsébet út 1.. Erzsébet út 2

Október 30-án indultunk különbusszal a Szent Erzsébet zarándokút második szakaszának teljesítésére.

Még az indulás előtt megismerkedtünk csapatunk legfiatalabb tagjával az 5 éves Dorcival.

Túránk kiinduló állomása Erdőhorváti volt, amely a tokaji borvidéken található. A kicsiny falu római katolikus temploma 1787-ben épült, és mi ebben a szépen felújított templomban vettünk részt egy szentmisén. Lelkileg is feltöltekezve indultunk hát útnak. Erdőhorváti érdekessége még, hogy a község belsejében lévő domboldalon találhatók a borospincék.

A 12 km-re tervezett túránk útvonala: Erdőhorváti – Királykút – Regéc vára – Regéc. Az első pár kilométeren hegyen felfelé tartottunk, a nap is kisütött néha-néha megcsillogtatva erejét. János atya zsebéből pedig előkerült az ördöglakat, mely sokunk fantáziáját megmozgatta. Lehullott falevelek tarkítottak mindent és mohás kövekkel találkoztunk utunk során. Különféle érdekességekkel szolgált számunkra, például, hogy milyen fák vannak a környezetünkben, milyen levelük van, miért hullanak le, sőt még a gombákkal is megismerkedhettünk általa. Az atyák közben vicces és érdekes történetekkel szórakoztattak minket, és előkerültek jutalom szilvák is.

A túránk utolsó szakaszán az erdőből kiérve már megpillanthattuk pár perc erejéig a 625 m magas Várhegyen emelt Regéc várát. Csapatunk ekkor kettészakadt, és egyik fele megtette az utat felfelé, hogy megnézze a legnagyobb kiterjedésű várat, melyben II. Rákóczi Ferenc gyermekkorát töltötte. Érdemes volt tehát körüljárni a romokat, falakat és a lakótornyok maradványait. Felkapaszkodva a várfal szikláira gyönyörű panorámában lehetett részünk. Csapatunk másik fele tovább követte a rózsa jelzéseket, és lassacskán lebattyogott a hegy lábánál elterülő kisfaluba, Regécre úticélunk végső állomásához. János atya biztató szavai: „már csak egy fél óra”, és Robi atya imái segítettek minket utunkon.

A hazafelé vezető úton Robi atya tanítgatott minket lengyelül. A kis csapatunk legidősebb tagja, a 77 éves Ica néni volt, akit mindenki megtapsolt a túrán nyújtott teljesítményéért. (Palkó Fanni)

2013. november 23: IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ A PLÉBÁNIÁN

Először tartottunk ifi találkozót a plébánián ősszel a cserkészek főszervezésében. A főszervezőknek reggel, de a többi fiatalnak du. 3-kor kezdődött és este 8-ig tartott. A 35 gimista és plébániai serdülő kiscsopis remekül érezte magát: ismerkedő játékok, bibliai activity, közben Assisi Szent Ferenc meserdő két-két gyereknek, népénekes-gitáros szentmise, majd spagetti vacsora követte egymást. Köszönet a cserkészeknek, a Józsa családnak és minden más szervezőnek! Részletes beszámoló, képek a "Cserkészek" lapon, videót meg lehet tekinteni itt: www.sagim.hu jobb oldal. (AJános atya)

2013. november 29: SZALÉZI KELEPELŐ KLUB

Szalézi Kelepelő Klubra került sor Kazincbarcikán, a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban, november 29.-én. A programok alatt megismerhették egymást a gimnazista és az érdeklődő diákok, játszhattak, táncolhattak, és ami a legfőbb: megismerkedhettek a szalézi lelkülettel.

A különböző általános iskolák diákjait érkezés után különböző üdvözlő italokkal várták a szervezők, melyek elfogyasztásakor nem voltunk híján mosolyoknak, nevetésnek, ugyanakkor fintoroknak sem. Ezután a tornateremben ismerkedős játékokra került sor, melyek során begyakorolhattuk újdonsült csoporttársaink nevét és megismertük egymást közelebbről. A megalakult csoportoknak később egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben többek között a gimnázium múltjáról és a jelenleg az iskolában megtekinthető vándorkiállításról voltak kérdések. A kiállításon teljes képet kaphattunk a Don Bosco által alapított szalézi rendről, annak fő pilléreiről, például az oratóriumról, a szalézi testvérekről és az animátorságról, mindemellett megismerhették Boldog Sándor István történetét és képet kaptak a szaléziak magyarországi letelepedése után eltelt 100 évről. Megismerhették a fontos mérföldköveket, melyek kialakították a mai magyar szalézi életet.

A kérdések megválaszolása után az animátorok segítségével átélhették az élményt, amit a közös mozgás jelent, kicsik és nagyok, diákok és tanárok együtt táncolták a "bance"-okat, hihetetlen átéléssel, ügyességgel és aktivitással. A jelenlevők közül egy hatalmas tömeg mozdult meg a zenére és úgy érzem, nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy egy óriási bulit sikerült összehoznia az animátorcsapatunknak és segítőinknek. A merészebbek közül sokan kiálltak a színpadra és együtt táncoltak az animátorokkal. A közönségnek legjobban tetsző "bance"-okat megismételtük és a program végén boldog kimerültség lett úrrá rajtunk, animátorokon.

Személyes véleményem szerint ez egy remek este volt, ahol rengeteg fiatalt ismertünk meg és sikerült belekóstolniuk a jövő szalézis diákjainak a szalézi érzésbe. Úgy gondolom, hogy ez egy döntő jelentőségű pillanat volt a kazincbarcikai szaléziak életében, és sikerült elindulnunk egy olyan úton, mely során minél több fiatalt sikerül egy erkölcsös, szeretettel teli életformára nevelni.

Loretti Gábor, cserkész-vendéganimátor

Video megtekinthető a www.sagim.hu honlapon, jobb oldalt.

2013. december 8: ADVENT 2. VASÁRNAPJA

December 8-án, a Szent Család 9 órás ifjúsági szentmiséjén az Ifjúsági Ének- és Zenekar tagjaira várt a feladat, hogy meggyújtsák az adventi koszorú második gyertyáját.

A szentmise végén pedig, már hagyományosan Szent Miklósra emlékezve megjött a Mikulás, és megajándékozta a gyermekeket.

Gyertyagyújtás.. Mikulás 1.. Mikulás 2..


2013. december: KARÁCSONYI PROGRAMOK

December 5-én, csütörtökön 18 órától a Szent Család templomban elkezdődött a "Láttuk csillagát napkeleten" - Adventi gondolatok a karácsonyról előadássorozatot. Az első előadást Vitális Gábor atya tartotta, december 12-én Depaula Flavio atya, majd december 19-én Andrásfalvy János atya tartott előadást.

A Szent Család kórus december 14-én a sajóbábonyi római katolikus templomban adott karácsonyi koncertet, amelynek nagy sikere volt.

(Itt meghallgatható)

(Képek)

December 22-én délelőtt a Szent Család kórus a református templomban énekelt Tóth Sándor református lelkész meghívására.

December 22-én ismét megrendeztük az immár hagyományossá vált adventi-karácsonyi koncertünket a Szent Család kórus szervezésében. Fellépett a Szent Család kórus Kálmán András vezetésével, és fiatal tehetséges zenészek:
-Hilóczki Zsuzsanna: fuvola
-Svéd Fanni Virág: cselló
-Svéd Mátyás: hegedű
-Szabados Nóra: zongora
-Szentpéteri Áron: klarinét

Az est zárásaként a főként fiatalokból álló In Aeternum gospel kórus énekelt.

Az egyházi programok keretében december 20-tól élő betlehem várta az érdeklődőket a görög katolikus templomnál.

December 24-én idén ismét volt fáklyás felvonulás, amit a kazincbarcikai egyházak tartottak. A menet 19.00 órakor indult az Irinyi középiskola sarkától a görög katolikus templomhoz, ahol betlehemes játék várta a felvonulókat. A betlehemes játék előadásában a római és görög katolikus atyák vettek részt. Ezúttal sem maradt el a már hagyományos tüzijáték.

Egyházak karácsonya 1. Egyházak karácsonya 2. Egyházak karácsonya 3


2013. december 29: TEMPLOMBÚCSÚ

December 29-én, vasárnap, Szent Család vasárnapján tartottuk templomunk búcsú ünnepét. A 10.30 órás szentmisét Salagala Rajesh, templomunkban szentelt szalézi atya celebrálta. Ezen a szentmisén a Szent Család kórus is énekelt, az ünnep hangulatát szebbé téve. A mise után a családok a templomunk Szent Család képe előtt Szent Család-áldásban részesültek a tavalyi évhez hasonlóan. Jó lehetőség és alkalom volt ez – mellyel hagyományt szeretnénk teremteni – hogy a teljes családok részesüljenek Isten áldásában és imádkozzunk együtt a családok egységéért és békéjéért.

Vissza a lap elejére

Vissza a nyitólapra

 

 

 

Módosítás dátuma: 2015.01.17. 17:40


Szerkesztő: Hajagos Béláné és Hajagos Béla (e-mail: habe32@freemail.hu)
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu